Vakondháló vagy talajfertőtlenítés?

Mechanikai vagy biológiai védekezés?

Cikkünkben arra keressük a helyes választ, hogy a vakondokot és még inkább a vakondtúrásokat hogyan tudjuk megelőzni egy új kert megépítése vagy egy kertátalakítás során. Számtalan közvélemény formáló érv és ellenérv olvasható a témában, azonban ezeket az írásokat bemutató weboldalak egy tetemes részén azt találom, hogy az érvelő üzletileg is érdekelt abban, ami mellett érvvel! Nos, ez önmagában véve még nem ok arra, hogy ne legyen hiteles és tényszerű az állítása, azonban mint tudatos vásárlót arra ösztönöz, hogy a „másik oldal” érveléseit is elolvassam, meghallgassam. Egyébkén nem vagyok elkötelezett híve sem a mechanikus vakondháló, sem pedig a biológiai fertőtlenítő megoldásnak sem. Nálam nincs vakondháló és, ha csak a lehullott lombot összesöpröm, már akkor is kövér vörös giliszták jönnek a felszínre a gyep közül jelezve, hogy van valódi talajélet! Néha megjelenik a vakond, pár túrás, azután odébb áll. Elviselem. Úgy vélem döntse el a felhasználó, hogy saját maga számára melyik a legmegfelelőbb, a leginkább vállalható megoldás. Annak vagyok a híve tehát, hogy kellőképpen tájékoztatott kerttulajdonos helyes megoldást találjon a problémájára!

A mechanikai védekezés

A vakond ellen számos – némelyik már-már a vudu kategóriájába tartozó- mechanikai védekezés ismert, de valahogyan csak egy meggyőző erejű tudott kiemelkedni ezek közül, mégpedig a vakondháló.

Paraméterei: polipropilén UV stabilizátort tartalmazó műanyagból készült, leggyakrabban 1×100 m-es vagy 2×200 m-es tekercsben kapható, szemméretét tekintve 15×15 mm-es vagy 15×22 mm-es,

Előnyei

Ez a tekercsben kapható, sűrű szövésű, igen ellenálló műanyag háló a friss füvesítés, különösképpen a gyepszőnyeg alá helyezve megvédi a gyepes felületünket, hogy a vakond a felszínre tudja túrni a járataiból a földet, ezzel a jól ismert módon elcsúfítva a kertünket.

Alkalmazását tekintve megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint az öntözőrendszer alá, azaz 25-30 cm mélységben célszerű elhelyezni azért, hogy a későbbi öntözőrendszer vagy kert átalakítások, illetve a szezonális gyepfelújítások, valamint a gyep elsatnyulása utáni gyepcsere alkalmával ne váljon nehezítő tényezővé. Ebben az esetben a kockázatot az jelenti, ha a vakond a gyep és a háló közötti terület közé bejut. Sok esetben a háló közvetlenül a gyepszőnyeg alá kerül, vagy csak 5 cm-es termőföldréteget tesznek rá, mielőtt a gyepet kiterítik rajta, a fent említett kockázatot kiküszöbölve ezzel. Továbbá azzal érvelve, hogy a gyepcsere alkalmával a háló is egyszerűen felszedhető és jelentéktelen ára miatt nem jelent különösebb anyagi veszteséget sem az újra cserélése.

A háló anyagára nem jelentős, különösképpen nem növeli meg az összköltséget akkor, ha a termőföld+öntözőrendszer+gyepszőnyeg kombinációban gondolkodunk és nulláról építjük meg a kertet vagy (egyéb okok miatt) legalább 25-30 cm mélységben földcserében gondolkozunk. Bizonyos helyzetekben több munka van a beépítésével, ami több munkadíjat is jelent, viszont a leterítése körültekintést igénylő, de nem szükségképpen bonyolult vagy hosszú feladat.

Hátrányai

Bár a gyepes felületet megvédi, ahol ténylegesen van vakond, gyakran megfigyelhető az, hogy a védettséget nem élvező helyeken túrja ki járataiból a felesleget a vakond, mint például a növényágyásokban.

Kisebb testű rágcsálók ellen nem nyújt igazi védelmet akkor, ha nem közvetlen a gyepszőnyeg alá, vagy más füvesítési módszer esetében a talajfelszín alatt 5 cm-nél mélyebben helyezkedik el.

Közvetlen a gyepszőnyeg alá helyezve több problémát is okozhat. A szezonális fűfelújítás csak nehezen, vagy egyáltalán nem végezhető, mivel a gyepszellőztető gép kései átvágják, ha pedig drótos gépünk van, akkor a talajfelszínre ráncigálva megtépkedik a hálót. Továbbá a vakond próbálkozásaiképpen enyhén felnyomja a gyepet és púpok keletkeznek, amiket vissza lehet taposni ugyan, de ezzel csak csökkentettük a problémát és teljesen nem oldottuk meg.

Mélyebb talajmozgatással történő átalakítások, esetleg egy kerti tó vagy medence, útburkolat vagy egy nagyobb földlabdás növény elültetése esetén kétség kívül csak nagy odafigyeléssel és sok kézi munkával csökkenthető a veszteség. Földmunkagépek használatával egészen biztos, hogy csak megfelelő pótlással és rengeteg aprólékos kézimunkával „hozható rendbe”!

Nem vitatható az ellenérvelők állítása, miszerint a háló mellett döntők ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a bio megoldást választóké. Mivel ez egy emberi léptékben mérve nem lebomló polipropilén (műanyag) termék, ezért felfogható környezetszennyezésnek is a felhasználása.

A biológiai védekezés

Biológiai védekezésnek ebben az esetben azt értjük, amikor talajfertőtlenítést végzünk a kertben. Ilyen talajfertőtlenítő szerekből már van néhány a piacon és fő ismertetőjük az, hogy teljesen természetes anyagból vannak. Talán a legismertebb közülük mindösszesen két fajta szárított állati trágyából áll, ami ricinusolajjal van feláztatva. Ennek a szernek a talajra való szórásával érhető el egy olyan folyamat, amivel a vakond táplálékállatainak az ideális életkörülményei megváltoztatásával elűzi őket a területről.

Előnyei

A talajfertőtlenített közegben a vakond nem talál táplálékállatot, ezért hamar rákényszerül arra, hogy elhagyja az adott területet.

A talajfertőtlenítés hatására számos más kártékony állat is odébb áll, mint például a cserebogárlárva (pajor) és a lótetű is. Mind a kettő rendkívül káros a gyep küllemére és bizony legalább olyan nagy esztétikai problémákat tudnak jelenteni, mint a vakond. Ezek az állatok ráadásul igen jól érzik magukat a gondozott gyep környezetében.

Nem tartalmaznak nem lebomló alkotóelemeket, ezért nem tekinthetjük környezetszennyezőknek sem.

Hátrányai

Sajnos nem csak a pajor, a lótetű, hanem más jótékony hatással bíró állatok számára is élhetetlen talajkörnyezetet teremt, amivel gyakorlatilag egy bizonyos szempontból sivatagot hoz létre.

Összegzés

Tekinthetjük úgy, hogy a valódi ok felszámolása és a tüneti kezelés közötti harcban a tüneti kezelés egyelőre nyerésre áll. A kertépítők túlnyomórészt a vakondhálót ajánlják és használják a kertek megépítésénél. Ennek oka lehet a tájékozatlanság is, ugyanakkor lehet az is, hogy kellőképpen jó megoldást kínáló alternatíva, amit sok megrendelő szívesen választ.